By Pangl-Szarka Dorottya dietetikus

Ne gondoljuk azt, hogy a karácsonyi időszaknak a túlzásba vitt kalóriákról és a plusz kilókról kell szólnia. Ha megfogadunk néhány tanácsot, nem törvényszerű, hogy az egész éves kiegyensúlyozott étrendet pár nap alatt tönkretesszük. Az ünnepeket és a hozzá tartozó finom falatokat kötelezően élvezni kell, de egészségünk (és persze súlyunk) megőrzése érdekében fogadjunk meg néhány tanácsot!

1. Tervezzük meg előre a menüt!

A tudatosság az év ebben a szakában is kiemelten fontos. Legyen szempont a minél kevesebb cukor és zsíros étel. Ha pontos listát, tervet írunk, nem kerülnek felesleges alapanyagok, ételek a bevásárlókocsiba – így anyagilag is jobban járunk. Ráadásul, ha nem sütünk-főzünk többet, mint ami és amennyi valóban elfogy, a maradékmentő ünnep utáni lakomáktól is megkíméljük magunkat.

2. Reformáljunk!

Nem kell lemondani a hagyományos ételekről, csak válasszunk egészségesebb alapanyagokat, ételkészítési technológiákat! A zsírosabb húsrészek (pl. oldalas, tarja) helyett kerüljön az asztalra zsírszegény baromfi, vadhús, de még jobb, ha tengeri halat kínálunk. A tengeri halakban található omega-3 zsírsavaknak számos pozitív egészségügyi hatása van, kezdve a gyulladáscsökkentéssel, a mentális funkciók javításán át a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatcsökkentéséig és kezeléséig. Ha lehet, ne rontsuk el sem a húsokat, sem a halat bő olajban sütéssel, „kirántással”. Használjunk kevesebb sót, de fűszerezzünk változatosan; készítsük el az ételeket sütőben, roston, minimális növényi olaj (pl. repceolaj, olívaolaj) hozzáadásával. A hasábburgonya és a klasszikus rizsköret helyett kínáljunk sütőben sült burgonyát, barna rizst, párolt zöldségeket, salátákat, de az alternatív gabonafélék, pl. a köles, a hajdina is jó alternatívát jelenthetnek. A salátákhoz, habaráshoz tejföl helyett érdemes kefirt vagy sovány joghurtot használunk, így szintén „csalhatunk” egy keveset a kalóriákkal. A bolti, általában cukrozott salátaönteteket hanyagoljuk! A lilakáposztát édesítsük naranccsal vagy almával, ezzel csökkenthetjük a cukortartalmat. A töltött káposztát készítsük gerslivel, zabbal, búzával vagy keverjük a rizshez zabpelyhet. A megnövel rostbevitel a nagy evés-ivás által előidézett székrekedésben is segíthet.

3. Desszert tekintetében kössünk kompromisszumot!

Mivel a bejgli, a zserbó gyakorlatilag kötelező, csak annyit süssünk vagy vegyünk belőle, amennyi nem szárad meg, az elkészítéséhez pedig használjunk kevesebb cukrot! Bátran keverjük a finomlisztet magasabb rosttartalmú zabpehelyliszttel, teljes kiőrlésű búzaliszttel vagy rozsliszttel. Emellett készíthetünk könnyű joghurtos, túrós pohárkrémeket is, friss gyümölcsökkel, olajos magvakkal. Édesítésre cukor, méz helyett válasszunk energiamentes eritritet vagy steviát – legalább egy kis részét kiváltva a hagyományos édesítő anyagoknak.

4. Rendszeresség!

Együnk rendszeresen, de ne folyamatosan! Az egy-két szaloncukor vagy szelet bejli is étkezésnek számít, tekintsünk rájuk tízóraiként vagy uzsonnaként, esetleg ebéd utáni desszertként. Ha semmiképpen nem tudjuk megállni a nassolást, rágcsáljunk gyümölcsöt. Nem árt egészséges nassolnivalókkal is előrukkolni, mint például sózatlan olajos magvak, hasábokra vágott friss zöldségek különböző mártogatósokkal (pl. túrókrémmel, tonhalkrémmel). Tartsuk szem előtt azt, hogy a folyamatos, szünet nélküli evés nem csak a súlyunknak, a közérzetünknek nem tesz jót, de az emésztőrendszerünket is nagyon megterheli.

5. Italfogyasztás okosan

Italok közül legjobb a tiszta vagy enyhén citromos víz és az ízesítetlen teák. Gyümölcslevek közül a 100%-os változatokat válasszuk, de ha lehet, azt is vízzel hígítva. Ha nem tudunk lemondani az üdítőkről, válasszunk cukormentes, zéró változatot.  Az alkohol energiatartalma igen magas, ezen túl számos változatában magas a cukor-, és a szénhidráttartalom. 1 g alkohol 7 kcal-t tartalmaz – olyan, mintha egy külön tápanyagról beszélnénk. 1 pohár (2 dl) vörösbor közel 200 kcal. A legújabb kutatások bizonyítják, hogy már a kis mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás is káros a szervezetre. Hangsúly a „rendszeres” szón van, tehát kis mennyiségben, évente pár alkalommal nem okoz problémát – sem plusz kilókat. Minőség tekintetében érdemes a száraz vörösbort választanunk. Az ajánlások egy felnőtt korú nőnek 2 dl sört, 1 dl jó minőségű száraz vörösbort vagy 2,5 cl tömény italt engedélyeznek. Férfiaknak ennek a másfél-kétszeresét.

6. Családi kiruccanás

A karácsony a pihenés, egymásra figyelés időszaka, így nem kötelező tréningszőnyegre pattanni vagy a konditerembe lelátogatni. Az ajánlott napi 30-50 perc könnyed mozgás azonban közös családi séta formájában tökéletesen megvalósítható. A kis átmozgatást az ünnepekkor jelentkező nehezebb emésztésen, puffadásos panaszokon, székrekedésen is segíthet.

A fájdalom egy kevésbé ismert formája, a CRPS. A fájdalom az egyik leggyakoribb tünet, amely ha krónikus, az ember életminőségét jelentősen, súlyosan ronthatja. Számtalan cikket olvashatunk online a különböző típusairól, neuropátiáról, lumbágóról, lumboisialgiáról, fejfájásról stb. Van azonban egy típus, a komplex regionális fájdalom szindróma (CRPS), amely jóval kevésbé ismert, bár igaz, a gyakorlatban is ritkábban találkozunk vele.

Mit is takar ez a furcsa elnevezés?

A CRPR általában a végtagokon, kézen vagy lábon jelenik meg.  A fájdalom égő, szúró, lüktető, szaggató jellegű jellemzően. Sokszor elviselhetetlen mértékú, szinte kibírhatatlan szenvedést okoz a betegnek. A tangált terület érintésre, hidegre érzékeny lehet. Vegetatív jelek kísérik, az adott területen duzzanat, kipirulás, verejtékezés jelenhet meg. Hosszabb fennállás esetén a bőr pergamenszerűvé válik az érintett végtagon, a csontok elsorvadhatnak.

Két fajta típusa ismert

I. és II. típusát különböztetjük meg. Az I. típus esetén a fájdalom nem korlátozódik egyetlen ideg területére. Sokszor banális baleset (pl. bokarándulás, izomhúzódás), csonttörés, esetleg stroke, szívinfarktus előzi meg, de ennek mértéke nincs arányban a fellépő fájdalom súlyosságával. Ismerünk azonban ismeretlen eredetű formáját is, amikor az anamnézis gondos, részletes  felvételekor sem derül fény traumára. A II. típus hátterében valamilyen nagy alsó- vagy felsővégtagi ideg részleges sérülése áll. Ilyenkor a fájdalom a végtag mozgatására, vagy akár stresszre is aktiválódhat.
Nincs egyetlen olyan vizsgálat sem, amely alapján a biztos diagnózis felállítható lenne. A diagnózist bizonyos klinikai kritériumok (Budapest-kritériumok) fennállása esetén mondhatjuk ki.

Mit tehetünk CRPS esetén?

Kezelésében többfajta megoldás szóba jön, de nincs egyértelműen, bizonyítottan hatékony kezelési forma. Gyógyszeres kezelés esetén alfa-receptorblokkolók, szteroid, antidepresszánsok, antiepileptikumok adása javasolt. Emellett a szimpatikus ganglionok blokádja, fizikoterápia, esetleg elektromos ingerlés, gerincvelő stimulálás alkalmazható. A kezelésnél fontos lehet a masszőr és gyógytornász kollégák közreműködése, segítsége. Természetesen, mint minden krónikus fájdalom szindróma esetén, elengedhetetlen a pszichológus, pszichiáter bevonása az érintettek kezelésébe. A gyógyítási folyamat során mind a gyógyszeres kezelés, mind pedig a psychotherápia szükséges lehet.

Dr. House egy zseniális elméjű orvos-diagnoszta, aki azonban kissé barátságtalan, sőt gyakran pimasz, sértő stílust használ. Ez minket, a sorozat lelkes nézőit, persze lenyűgözi, imponál nekünk. De biztos, hogy a kommunikációnak ez a fajtája a legjobb út a páciensek gyógyulásához? :)

Mi is az a nocebo hatás?

A nocebo hatás lényegében a placebo hatás ellentéte. A placebo esetében az ember valamilyen hatástalan dologtól, például hatóanyag nélküli tablettától, jobban érzi magát. Nocebo hatásról akkor beszélünk, ha pl. hatóanyag nélküli tabletta bevételekor jelentkezik kellemetlen mellékhatás. Szélsőséges esetben ezek súlyosak is lehetnek.

Lássunk egy példát!

Egy fiatalember depresszió miatt gyógyszert szedett. Mikor barátnője váratlanul elhagyta, úgy érezte nincs értelme az életének, és az antidepresszáns gyógyszerből egy egész dobozzal beszedett. Ezt követően súlyos tünetek, légszomj, gyengeségérzés lépett fel, mely miatt sürgősségi osztályra került. Itt természetesen próbálták kideríteni, hogy milyen gyógyszerrel „mérgezte” meg magát. Ekkor elmondta, hogy egy gyógyszer vizsgálatban vesz részt, így a hatóanyag nem ismert. A dokumentációt áttekintve kiderült, hogy a fiatalember a placebo csoportba került, hatóanyag nélküli tablettákat szedett. A placebo hatás miatt (hangulata jobb lett a „gyógyszer” szedése óta) azt hitte, hogy ő a hatóanyagot tartalmazó tablettát kapja. Mikor öngyilkossági szándékkal bevette őket, a nocebo hatás miatt komoly rosszulléte jelentkezett.

Természetesen, ez a történet jó véget ért, mikor megtudta, hogy hatástalan anyagot vett be, így nincs életveszélyben, tüneti megszűntek.

No, de nézzük a placebo-nocebo hatást az orvos-páciens kommunikáció szemszögéből!

Ahogy el tudjuk hinni, hogy egy hatóanyag nélküli tabletta jótékony hatással tud lenni a szervezetünkre, úgy képes ennek az ellenkezőjét is elhinni „testünk”.

Azok az üzenetek, amelyek a gyógyítás során érik a pácienst, sokszor akkor is negatív szuggesztióként hathatnak, ha eredetileg segítő szándékkal közölték őket.

Kommunikációnk során több információ tekinthető potenciálisan negatívnak vagy pozitívnak, mint első pillanatban gondolnánk. A páciens számára negatív lehet minden, a szorongását, kétségeit növelő információ.

Negatív szuggesztió lehet akár a váróban ülve az orvos és az ápoló kihallatszó beszélgetése, vagy műtét közben tudattalanul is megértve az akaratlanul is negatív programokat tartalmazó mondatok.

Nos, hazánk egészségügye, sajnos, számtalan példát mutat negatív szuggesztióra :(

Vegyünk például egy műtéti beleegyező nyilatkozatot! Egy ilyet végigolvasva az ember azon csodálkozik, hogy van, aki túléli a beavatkozást. Az egészségügyi intézményekben „beteg”- ként aposztrofálnak bennünket, még akkor is, ha csak jogosítvány hosszabbítás vagy szűrő vizsgálat elvégzése céljából keressük fel a helyet.

Az egészségügyi törvény előírja a korrekt tájékoztatást, és természetesen nem is ennek szükségességét akarom megkérdőjelezni. Azonban néhány tájékoztató, gyógyszer hatás/mellékhatás ismertető, valószínűleg óvatosságból, önvédelemből szinte már valószínűsíti a gyógyszer „élettel össze nem egyeztethető” mellékhatását, vagy a beavatkozás sikertelenségét. Érdemes lenne ezeket átgondolni nemcsak orvos-szakmai, de pszichológiai és kommunikációs szempontból is.

Mit jelent a hatékony, pozitív szuggesztió?

Fontos, hogy a helyzethez illő stílusú, pozitív megfogalmazású legyen, esetleg többször ismételve. Gondoljunk csak a különböző elnevezések jelentéstartalmára! Például, hogy egy nőt terhesnek vagy várandósnak, esetleg áldott állapotban lévőnek nevezünk-e. Habár már azt is elfelejtettük, hogy a tereh szavunk eredetileg örömöt jelentett, idézzük fel Arany János Walesi bárdok című versét…:)

Igazodnunk kell a páciens viszonyítási rendszeréhez, visszajelzéseit folyamatosan figyelnünk kell, hiszen a félreértett üzenet hatástalan, vagy akár káros is lehet.

Maga a kór-ház szavunk is erősen negatív tartalommal bír, de jusson eszünkbe, hogy a hospitalitas latinul vendégszeretetet jelent. Nos, talán ennek szellemében lenne érdemes tovább gondolkodnunk…

Gyakorló orvosként rendkívül fontos megértenünk, hogy milyen körülmények befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot. Az internet egy ilyen fontos „körülmény” lehet. Bármilyen panasz, tünet esetén az emberek egyre gyakrabban fordulnak első lépésben az internethez. Ennek azonban többféle következménye is lehet. Szerencsés esetben ez előremutató, önképzéshez vezet, de sajnos időnként a páciens teljes megtévesztése, tévútra terelése történik.

Mit értünk a jó orvos-beteg kapcsolaton?

A megfelelő orvos-beteg kapcsolat elengedhetetlenül fontos a gyógyuláshoz. Ez akkor nevezhető megfelelőnek, ha a betegek megfogadják a kezelőorvosuk terápiás és életviteli tanácsait, sikerül, olyan terápiás eljárást találni, amely a betegség és a beteg számára is elfogadható és hatékony. Az orvos-beteg kapcsolatot számos kutatás vizsgálta és vizsgálja, fontos tudnunk, hogy az online életterek hogyan befolyásolják a betegek együttműködését, és mit tegyünk ebben az új helyzetben.

Mi is az alapvető probléma?

A beteg és az orvos között alapvetően aszimmetria van, mivel a beteg a betegségére vonatkozóan kevesebb vagy nem megfelelő információval rendelkezik, mint az orvos. Emiatt a beteg kiszolgáltatott helyzetben érezheti magát, így nem meglepő, hogy minden eszközt megragad, hogy megteremtse az egyensúlyt.

Napjainkban minden információ megtalálható az interneten, amivel egy orvos rendelkezik. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy a beteg ezeket helyesen fel is tudja használni.

A helyzetet tovább nehezítheti a beteg bizalmatlansága, melyet csak erősíthetnek „az alternatív egészségügyi információk”, amelyek gyakran könnyebben elérik a felhasználókat, mint a tudományos igazoláson, ill. megtapasztaláson nyugvó tények. Így az orvos-beteg kapcsolatot (különösen az első találkozásnál) nagyban befolyásolja a beteg által megszerzett információk milyensége.

A pozitív hatások :)…

Megfigyelhetünk pozitív és negatív hatásokat is egyaránt. Az egyik legfontosabb pozitív hatás a beteg aktívabb, bátrabb részvétele a kezelésben, a páciens felelősségvállalása. Az orvoslás mindig interaktív kell hogy legyen, a beteg nem lehet csupán „elszenvedője” a kezelésnek. A betegek nagyobb aktivitása jobb terápiás eredményeket, magasabb elégedettséget eredményez a kutatások szerint.

…és a negatívak :(

Sajnos, van azonban negatív hozadéka is a jelenségnek. Az egyik leggyakoribb az „öndiagnózis” felállítása. Ilyen esetben gyakran megkérdőjeleződik az orvos szakértelme, néha irreális elvárások jelenhetnek meg a kezeléssel kapcsolatban. Ennek oka általában a hiányos, nem megfelelő vagy pontatlan ismeretek.

Mégis, mit tehetünk?

Jót, jó helyről!

A tény, hogy a beteg először az internethez fordul, azt mutatja, hogy meg szeretné érteni a tüneteinek, panaszainak az okát. Aktív részese akar lenni –természetesen, nagyon helyesen- a gyógyulási folyamatnak. Ezt kell az orvos-beteg kapcsolat javára fordítanunk. A megfelelő kommunikációval, empátiával, türelemmel minden körülmények között javítható a beteg együttműködése. Fontos a beteg partnerként való kezelése, a diagnosztikus és terápiás döntések átlátását javító betegedukáció.

Jó megoldás, ha maga az orvos, az egészségügyi szektor is ajánl az érintetteknek megbízható internetes forrásokat, ill. segíti a releváns információk kiszűrését.

Fontos, hogy az információ hiteles, felhasználóbarát, és könnyen érthető legyen.

Források:

1. Wahl C, et al. Concordance, compliance and adherence in healthcare: closing gaps and improving outcomes. Healthc Q. 2005;8:65-70.
2. Zolnierek KB. és Dimatteo MR. Physician communication and patient adherence to treatment: a meta-analysis. Med Care. 2009;47:826-834.
3. Laugesen J. et al. The Impact of Internet Health Information on Patient Compliance: A Research Model and an Empirical. Study. J Med Internet Res. 2015; 17:e143.

„Happiness? That`s nothing more than a good health and a poor memory.”

„A boldogság nem több, mint jó egészség és rossz memória.” Albert Schweitzer örökérvényű mondása azt hiszem igaz, de azért fokozódó feledékenység észlelésekor mindenképp érdemes szakorvoshoz fordulnunk. A demencia korai, bevezető szakaszának felismerése számos előnnyel jár: a progresszió üteme lassítható, csökkenthető a demenciához társuló viselkedészavarok kialakulása, a tünetek lefolyása enyhíthető.

Mik lehetnek az első figyelmeztető jelek?

• Térbeli és időbeli tájékozódási problémák: délutáni szunyókálásból felébredve a beteg azt hiszi, reggel van, ismerős környéken bizonytalanná válik a tájékozódása.
• Zavar alakul ki a nyelvi képességekben: szótalálási nehézség, téves szóhasználat. De ha a ritkán használt nevek, kifejezések nem jutnak eszünkbe, de később „beugranak”, ez nem tekinthető kóros jelenségnek.
• Az ítélőképesség, a logikai készségek csökkenése. Problémák alakulnak ki a rutin feladatok elvégzésében: ismert ételek elkészítése, elektromos eszközök használata nehézkessé válik.
• Fokozódó feledékenység: megbeszélt időpontok elfelejtése, ugyanannak a történetnek ismételt elmesélése. De a figyelem hiánya miatti feledékenység nem kóros jelenség (pl. bezártam-e az ajtót, hová is tettem a kulcsom?).
• Fontos figyelmeztető jel lehet az absztrakt gondolkodás zavara, illetve a pakolgatás, tárgyak szokatlan helyre helyezése.

Megjelenhetnek furcsa, nem mindennapi tünetek is…

A frontotemporális lebeny károsodásakor kialakuló demencia általában fiatalabb életkorban (50-60 év) jelenik meg, vezető tünete lehet a személyiség megváltozása. A jó intellektusú beteg kritikátlanná, esetleg agresszívvá válik, vagy épp ellenkezőleg visszahúzódó, érdektelen, motiválatlan lesz.

Előfordulhat, hogy különböző speciális képességekben meglepő változások alakulnak ki. Leírtak olyan esetet, amikor remek képeket kezdett festeni, a korábban rajzolni is alig tudó beteg.

Egyik esetben a már előrehaladott állapotú, szinte beszédképtelen, zenei előképzettség nélküli beteg klasszikus zeneműveket kezdett komponálni, melyeket koncerteken be is mutattak, olyan színvonalúak voltak.

Bizonyos esetekben progresszív beszédzavar, beszédképtelenség lehet szinte az egyetlen tünet, mely mellett a beteg intellektusa sokáig relatíve megtartott lehet.

Láthatjuk, hogy a demencia betegség meglepően sokszínű tünetek képében jelenhet meg.

Hasonló problémák észlelésekor mindenképpen forduljunk neurológus vagy pszichiáter szakorvoshoz.

Mi is az az alagút szindróma?

Az alagút szindróma azon kórképek összefoglaló neve, ahol anatómiailag preformált (csontos-szalagos csatorna, izmok között) alagútban haladó ideg nyomás alá kerül. A kórképek kialakulásánál a megnyomás direkt patogén hatása mellett a másodlagos iszkémia is fontos szerepet játszik.

Melyek is a leggyakoribb alagút szindrómák?

A legismertebb a karpális alagút szindróma ( carpal tunnel syndroma ), melyben a nervusz mediánusz a csukló magasságában kerül nyomás alá. Legjellemzőbb panasz a kézujjak zsibbadása, mely főleg reggelente, éjszaka jelentkezik. A beteg gyakran felébred a zsibbadásra, mely gyakran fájdalmas.

A kubitális alagút szindróma a könyök ízület területén alakul ki, a nervusz ulnárisz kompressziója miatt. A zsibbadás az ideg ellátási területén, a kéz kisujj felőli szélén, ill. a gyűrűs- és a kisujjon jelentkezik. Gyakran társul hozzá az érintett ujjak gyengesége is. Ebben a kórképben az éjszakai fájdalom nem jellemző, ellentétben általában a többi alagút szindrómával.

A nervusz interosszeusz anterior szindrómát ínsérüléssel téveszthetjük össze. A kórképben a hüvelyk-, ill. kevésbé a mutató- és középső kézujj utolsó percének hajlítási képtelensége alakul ki. Érzészavar nincs.

Mi is az a Guyon alagút szindróma?   

A Guyon alagút szindrómánál a nervusz ulnárisz egyes ágai kerülnek nyomás alá a kéz területén. Az első panasz általában a gyűrűs- és kisujj területén támadó érzészavar, mely időnként az alkar területére is kisugárzik retrográd módon. A zsibbadás és a fájdalom éjszaka fokozódik. A kórképen belül 3 fajtát különítünk el, az egyik esetben a tenyér kisujj felőli oldalán érzészavar is kialakul.

A test mely részein találkozhatunk még alagút szindrómával? 

A törzsön is kialakulhat alagút szindróma . Nyaki, háti, ill. derék fájdalmat okozó kórképek esetén erre is kell gondolnunk. Ebben az esetben a csigolyák között kilépő ideg ágának (r. dorsalis) a kompressziója egy kötőszövetes hártyán való átlépésnél történik.  A fájdalom testhelyzettől, megterheléstől többé-kevésbé független, néha a karba, ill. az alsóvégtagba is kisugározhat. Az ideg bőrágának ellátási területén érzészavar észlelhető.

Tekintsünk át néhányat az alsóvégtagi alagút szindrómák közül!

A ligamentum inguinale tünetegyüttesnél a comb külső területén támad érzészavar. Ez többnyire zsibbadás, de gyakran kellemetlen, égő fájdalom is társul hozzá. Kezdetben csak időnként jelentkezik, huzamosabb állást, járást követően, néha éjszaka fokozódik. Az adott bőrfelületen a takaró érintése is kellemetlen érzést okozhat. Az idegi kompresszió ebben az esetben a hasüregben, vagy a lágyéktájon következik be. Terhesség alatt a növekvő méh által okozott nyomás következtében léphet fel.

Az elülső tarzális alagút szindróma az ideg (n. peroneus profundus) a lábháton a belső és külső boka között húzódó szalag között komprimálódik. Égő fájdalom jelentkezik az I. és II. lábujj területén, mely kiterjedhet az egész lábközépre. A láb kissé gyengébb lehet, a lépés bizonytalanná válhat.

A mediális tarzális alagút szindrómánál a belső boka alatt nyomódik meg az ideg (n. tibialis). Az első panasz a talpra, esetleg a sarokra kiterjedő fájdalom, mely később a lábszár, ill. a comb területére is kisugározhat. Ez kezdetben többnyire átmeneti jellegű. A kórképnek két fajtája ismert. Az elsőben a fájdalom éjszaka, pihenésnél, a másiknál főleg járásnál, állás közben jelentkezik.

Mit tegyünk alagút szindróma gyanúja esetén?

Hasonló panaszok észlelésekor neurológiai szakvizsgálat javasolt. Amennyiben a fizikális vizsgálat is megerősíti a betegség gyanúját, ENG/EMG elvégzésével igazolhatjuk a diagnózist.

A kezelésnél általában fizioterápia, szelektiv ingeráram kezelés, az adott végtag pihentetése, Lidocain, ill. steroid injekció lokális adása jöhet szóba. Nagyon jó eredménnyel alkalmazható a lágylézer, ill. a GUNA bioterápia bizonyos kórképek esetén. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a műtét az adekvát megoldás.