Ha valaki kézremegést észlel, általában első gondolata a Parkinson kór. Pedig a neurológiai gyakorlatban sokfajta kórkép ismert, mely kéz vagy egyéb testrész remegését okozza.

 Létezik többfajta remegés ( tremor ) ?

A remegés jelentkezhet nyugalomban, mozgás indításakor, statikus helyzetben, ill. célkísérletek közben is. Amplitúdója lehet nagy vagy kicsi, ugyanúgy ahogy a frekvenciája is.

 Lássunk néhány típusos tremor fajtát !

A fiziológiás tremort statikus helyzetben ( a karok előrenyújtott helyzetében ) láthatjuk. Ez lámpaláz, szorongás esetén fokozódhat. Felerősödött formában ez a tremor féleség jelenik meg pajzsmirigy túlműködés vagy alacsony vércukor szint esetén is.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban ( a beteg a kezeit az ölébe helyezi ) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor Parkinson kórra jellemző.

Az akciós tremor a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Ez a fajta remegés, az esszenciális tremor nevű betegségre jellemző. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus. Ha a család több tagjánál is megjelenik, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt ( pl. mikor az orrát érinti meg valaki ) jelenik meg, és más tünetekkel ( szemteke rezgés, járászavar ) kombinálódik általában.

A flapping tremor ( asterixis ) máj elégtelenség kapcsán jelenik meg. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Mit tegyünk ha remegést észlelünk ?

Bármilyen remegés észlelésekor célszerű szakemberhez, neurológushoz, fordulni. Az esetek egyrészében már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni a remegés okát, máskor egyéb vizsgálatok ( képalkotó, tremorometria, labor ) elvégzése is szükséges, a diagnózis tisztázásához.