fbpx

Ritka kórképek a szédülés hátterében

BPPV

A szédülés az egyik leggyakoribb kórkép, melyet szinte majdnem mindannyian megtapasztalunk életünk során. Sokan sokféle panaszt írunk le ezzel a szóval. Lehet ez járás közbeni bizonytalanság, ájulásszerű rosszullét, forgó- vagy zuhanásszerű érzés, folyamatos vagy időnként visszatérő.

Nézzük, mi állhat a szédülés háttérben!

Természetesen nemcsak neurológiai betegség, számtalan belszervi betegség is okozhat szédülést. Gondolnunk kell vérnyomás esésre, különböző szívritmuszavarra, csökkent folyadék mennyiségre, anémiára, esetleg hematológiai betegségre. Egyes gyógyszerek, alkohol vagy koffein fogyasztás is okozhat szédülést.

A gyakori neurológiai kórképekről sok helyen olvashatunk

A szédülés hátterében leggyakrabban BPPV, vestibularis migraine, neuronitis vestibularis, Meniere betegség, centralis eredet (stroke) állhat.

Lássunk néhány ritka, érdekes kórképet!

Kétoldali perifériás vesztibuláris lézió esetén a belsőfül egyensúlyozásért felelős része nem működik megfelelően. Ezt okozhatja keringészavar, esetleg vírus infekció, máskor nem sikerül tisztáznunk az okot. Legfőbb tünete a járás közben jelentkező bizonytalanság (nyugalomban nincs panasz), az oszcillopszia (a vizuális kép látszólagos mozgása), puha talajon és sötétben a járásbizonytalanság kifejezettebb. Kezelése során elsősorban a vesztibuláris tréning jön szóba, ill. ha kimutatható oka van, annak kezelése.

Szédülés harmadik ablak szindróma esetén

A 3. ablak szindróma (SSCD-felső ívjárat dehiszcencia) esetén a tüneteket a belső fül fültornác rendszeréhez tartozó felső félkörös ívjárat felett található halántékcsont egy részének a hiánya vagy elvékonyodása okozza. Ez kialakulhat trauma, ill. a halántékcsontot erodáló folyamat miatt is. Valószínűleg ez lehet öröklött, ill. veleszületett is. A kórkép vezető tünete a nyomás (köhögés, tüsszentés, orrfújás) ill. erős hang által kiváltott szédülés, oszcillopsia. A tünetegyüttes másik jellegzetes tünete az autofónia (a saját hang megnövekedett rezonanciája, pl. hallja a szemmozgását), ill. vezetéses halláscsökkenés. Ha sikerült a kórképet diagnosztizálni, és megfelelőek az anatómiai viszonyok is, a probléma műtéttel orvosolható.

Mi az a vesztibuláris paroxizmia?

Vesztibuláris paroxizmia esetén rövid, másodpercekig, esetleg percekig tartó szédüléses attakok jelentkeznek, heves rotatoros nisztagmussal (szemtekerezgés). Ritkán fülzúgás, halláscsökkenés is társulhat. Bizonyos fejpozíció, néha hiperventilláció (légzésfokozódás) kiválthatja. Hátterében általában neurovascularis compressio (érképlet megnyomja az ideget), arachnoidális ciszta, aneurizma, ill. vaszkuláris malformáció állhat. Kezelése során általában karbamazepint alkalmazunk.

Vesztibuláris schwannoma

Lassan növő, jóindulatú daganat. Tünetei a szédülés mellett az egyoldali halláscsökkenés és fülzúgás. Előrehaladottabb esetekben az érintett oldalon arc zsibbadás, arcfájdalom, ill. arcideg bénulás is kialakulhat. Kétoldali formája ritka, leggyakrabban neurofibromatózis betegség fennállása esetén találkozunk vele. Diagnózisa MR vizsgálat segítségével történik. Kezelése az esetek nagyrészében sebészeti/sugársebészeti.

drteam

About drteam