Szédülés
A szédülés az egyik leggyakoribb panasz. A „szédülés” szó alatt sokan sokfajta panaszt értenek. Lehet ez bizonytalanságérzés, járászavar, részegségérzés, fejnyomás, vagy a klasszikus forgó jellegű szédülés. Ezért a vizsgálat során döntő fontosságú az anamnézis pontos felvétele.
Mi állhat a szédülés hátterében?
A szédülés érzés hátterében az egyensúlyi rendszer primer megbetegedésén kívül sok egyéb szerteágazó ok is állhat.
Előidézheti bizonyos gyógyszerek, alkohol fogyasztása, magasvérnyomás betegség, különböző fóbiák ( tériszony ), szívbetegségek ( szívritmuszavar ), vérszegénység, cukorbetegség, szorongás, pánikzavar.
Leggyakrabban milyen neurológiai betegség áll a szédülés hátterében ?
A leggyakoribb a BPPV, jóindulatú helyzetfüggő szédülés. Ez jellegzetes mozdulat ( ágyból felkelés, felfelé-, lefelé nézés, ágyban fordulás ) által kiváltott, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés. Általában kevesebb mint 1 percig tart, de sokszor ismétlődik. Emellett állandó jellegű szédülékenység, hányinger is jelen lehet.
A problémát a belső fülben lévő otolit kristályok okozzák.
A betegség gyógyításánál egy bizonyos “műfogás” ( a páciens forgatása ) segítségével ezeket a kis kristályokat el kell mozdítanunk, így a szédülés is megszűnik.
Mit jelent a krónikus szubjektív szédülés ?
Ez általában 3 hónapnál régebben fennálló, visszatérő, folyamatos vagy periodikus szédülés. A saját vagy a környezet mozgása általában rontja a tüneteket, vizuális ingerkörnyezet ( pl. bevásárlóközpont, autóvezetés ) provokálhatja. Általában szorongással, depresszióval, kényszeres magatartászavarral jár együtt. Gyógyításánál elsősorban a szorongás megszüntetése a cél, ill. nagyon fontos lenne a kialakulásának a megelőzése a szédüléses kórképek okának korai tisztásával, és adekvát kezelésével.
Vesztibuláris migrénre elsősorban azoknál a betegeknél kell gondolnunk, akik anamnézisében migrén szerepel. Előfordulhat, hogy éveken át csak szédüléses rohamok jelentkeznek.
A neuronitisz vesztibulárisz az “egyensúlyideg” bántalmát jelenti, melyet gyakran herpesz vírus fertőzés okoz. Ez egy általában viszonylag gyorsan kialakuló kórkép, mely heves, időnként járásképtelenséget okozó, napokon át tartó, szédüléssel, hányingerrel, hányással jár. Átlagosan 7-10 nap alatt szűnik, a bizonytalanságérzés hónapokig megmaradhat.
Mi is az a Meniere betegség ?
Halláscsökkenéssel, fülzúgással kísért, rohamokban jelentkező szédülés esetén gondolnunk kell Meniere betegségre. A roham átlagosan fél óra – 1 nap alatt megszűnik. A háttérben a belső fülben lévő folyadék ( endolimfa ) “túltengése” áll. Kezdetben csak a szédüléses rohamok alatt van halláscsökkenés, de később ez állandósul.
Gyógyszeres kezelése javasolt. Korábban esetleg műtéti megoldás is szóba jött, de a közép életkorban jelentkező esetek nagy része néhány év alatt stabilizálódik.
A praxis során gyakran látjuk, hogy a szédülés, mint tünet félelmet, szorongást vált ki a páciensben, és nem megfelelő kezelés esetén krónikus panaszok ( krónikus szubjektív szédülés ) kialakuláshoz vezet. Természetesen a régóta fennálló tünetek, ill. a rárakódott pszichés komponensek megszüntetése mindig sokkal nehezebb feladat.
A diagnosztikában elengedhetetlen és talán a legfontosabb a fizikális ( neurológiai, fülészeti ) vizsgálat, néhány esetben koponya, ill. nyaki gerinc MR elvégzésére is szükség lehet.
Az akupunktúrának és a lézerterápiának ebben a betegség csoportban általában kiegészítő kezelésként, a tünetek, panaszok csökkentésének gyorsításában, ill. a krónikus panaszok kezelésében van létjogosultsága.
