Mi a pszichoterápia?

A pszichoterápia a pszichés és testi tünetek, a lelki eredetű problémák, a viselkedés vagy kapcsolatok szintjén jelentkező zavarok kezelésének tudományosan megalapozott, szakszerű, többféle módszeren alapuló módja. A terápia során a terapeuta (aki ezen a területen államilag elismert képzettséggel rendelkezik) segíti a hozzáforduló klienst/pacienst azzal a céllal, hogy a fennálló tünetek csökkenjenek, megszűnjenek, elviselhetőbbé váljanak valamint változás jöjjön létre a problémás viselkedési, vagy kapcsolati mintákban és ezáltal hozzájárul a személyiség fejlődéséhez.

Kik végezhetik?

A pszichoterápia végzését a magyar jogszabályok szigorú feltételekhez kötik. Ezek alapján pszichoterápiát – egészségügyi ellátó rendszer keretében – kizárólag az a klinikai szakpszichológus végezhet, aki módszerspecifikus pszichoterápiás, vagy pszichoterapeuta végzettséggel rendelkezik illetve az a szakvizsgázott orvos, aki pszichoterapeuta szakképesítést szerzett.

Típusai:

A ma ismert, tudományos alapokon nyugvó, pszichoterápia a XIX. század végén kezdődött. Hamarosan megszülettek az első pszichoterápiás irányzatok. A fejlődés oda vezetett, hogy mára már többszáz pszichoterápiás módszer létezik. A pszichoterápiák eredményessége tudományosan igazolt és bizonyított.

Alaptípusok: Autogén tréning, Krízis intervenció, Szupportív terápia

Módszerspecifikus irányzatok (sok száz létezik, a legelterjedtebbeket kiemelve): Pszichoanalítikus terápiák, Kognitív- és viselkedés terápiák, Humanisztikus terápiák, Szimbólumterápia, Gestalt terápia, Hipnoterápia, Család és párterápia.

A pszichoterápia működhet egyéni és csoportos formában.

Hogyan hat?

Bár a terápiás irányzatok köre folyamatosan bővül, mégis az látszik igazolódni, hogy a terápia fő hatótényezője a terapeuta személyisége és a terápiás kapcsolat minősége. Mit jelent ez? Lehet egy terapeuta rendkívül képzett és tapasztalt, de ha nem sikerül minőségi, gyógyító kapcsolatot kialakítani a klienssel/pácienssel, a terápia hatásfoka korlátozott lesz. Ezért fontos a terápia explorációs fázisában tisztázni, hogy a páciens/kliens tudnak-e együtt dolgozni (szimpatikusak-e egymásnak, elfogadják-e egymást).

A páciens/kliens a terápia bármely szakaszában szóvá teheti, jelezheti, ha nem tudja elképzelni a közös munkát a terapeutával. A terapeuta részéről emiatt semmilyen hátrány nem éri a pácienst/klienst. Fontos szem előtt tartani, hogy a terápiát elsősorban a páciens/kliens működteti, e működés kialakulásához pedig különösen fontos a bizalom.

Miben különbözik a terápia a hétköznapi beszélgetéstől?

A pszichoterápia egy olyan beszélgetés, ami meghatározott időtartamban (50 perc), gyakorisággal (heti 1-2 ülés) és az adott problémára fókuszálva, előre meghatározott cél elérése érdekében történik egy szakember irányításával, aki a hozzá segítségért fordulókat feltétel nélkül elfogadja, nem ítélkezik, nem bírál, nem osztogat tanácsot, hanem támogat és segít.

A terápiás kapcsolatot gyógyító, vagy korrektív élménynek is szokták nevezni. Ennek oka az, hogy a páciens/kliens által a terápiás kapcsolatban megélt, átélt élmények lehetőséget adnak arra, hogy másképpen viszonyuljon tüneteihez, problémáihoz, jobban elfogadja önmagát, pozitív viszonyulást alakítson ki mind magához, mind a kapcsolataihoz, ezáltal javuljon a közérzete és a teherbíró képessége, bővüljenek a megküzdési stratégiái.

A pszichoterápia mindig több találkozást (ülést) jelent. A terápia elején, az ún. explorációs ülések során, a terapeuta és a kezelt ún. terápiás szerződésben állapodnak meg a terápia célját, az ülések időpontját, gyakoriságát és várható hosszát illetően. A pszichoterápiás ülés időtartama 60 perc, melyből a pácienssel/klienssel töltött idő 45-50 perc.

Szomatikus tünetek esetén szakorvosi kivizsgálás elengedhetetlen. Pszichiátriai, neurológiai tünetek, betegségek esetén a kezelés pszichiáter illetve neurológus bevonásával történik.

Milyen problémákra jó a pszichoterápia?

Mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe az életünk során, hogy úgy érezzük, nem tudjuk megoldani a problémáinkat, hogy a nehézségeink felőrölnek, hogy a terheink maguk alá temetnek.

Az is lehet, hogy – bár látszólag minden rendben van körülöttünk, mi mégsem érezzük jól magunkat és nem tudjuk élvezni mindazt a jót, ami körbevesz bennünket (család, munkahelyi sikerek).

Kerülhetünk krízisbe, amikor a kialakult helyzet jóval meghaladja a képességeinket ahhoz, hogy azon saját erőnkből legyünk túl – lehet ez válás, munkahely elvesztése, de akár gyermekvállalás, házasságkötés vagy költözés is.

Szerencsére egyre többen kérik pszichológus segítségét, annak ellenére, hogy a köztudatban még mindig él az az elterjedt nézet, hogy a pszichológushoz, terapeutához járni szégyen. Segítséget kérni nem azt jelenti, hogy gyengék vagyunk, hanem azt, hogy készen állunk egy szakember támogatásával a lelki és kapcsolati történéseink megértésére, az életünk feletti kontroll visszaszerzésére, tehát a változásra.

Kinek ajánlott a pszichoterápia?

Akik a saját erejükből akarnak túljutni a nehézségeiken, akik vissza akarják szerezni a kontrollt a saját életük felett, akik elég bátrak ahhoz, hogy felfedező útra induljanak az önismeretük ösvényein kiaknázva az erőforrásaikat… és ehhez az úthoz egy tapasztalt, megbízható segítőre, kísérőre van szükségük (terapeuta). Aki nem oldja meg helyettük a problémákat, de olyan helyzetet teremt, hogy a páciens képes legyen önerejéből a saját megoldására rátalálni.

 

Alap pszichoterápiák

Autogén tréning (lásd külön)

Krízis intervenció

Mi tekinthető krízishelyzetnek? Ha az életünkben olyan esemény történik, olyan változás következik be, amivel nem tudunk megbirkózni, mert a korábban jól bevált megküzdési stratégiáink sorra csődöt mondanak, nem működnek. Ilyen helyzetek például: házassági, párkapcsolati problémák, válás, veszteség élmények (szeretett személy, munkahely elvesztése), megváltozott élethelyzet (kapunyitási, kapuzárási pánik, nyugdíjas évek kezdete, gyermek születése).

A krízis intervenció speciális, meghatározott keretek között zajló, rövid terápiás beavatkozás (3-5 ülés). Lényege a krízisben lévő egyén segítése abban, hogy képes legyen szembenézni a megtörtént eseményekkel. Célja, hogy a krízisben lévő minél hamarabb visszanyerje a lelki egyensúlyát és folytatni tudja a hétköznapi tevékenységeit, visszaszerezve az élete feletti kontrollt. A trauma tényleges feldolgozása csak ezután kezdődhet (de ezt már nem krízis intervenciónak hívjuk).

Szupportív (támogató) terápia

A terápiás folyamat fókuszában az egyén saját erőforrásainak feltérképezése és mobilizálása áll. Célja az önelfogadás, önbizalom támogatása, a megküzdési stratégiák bővítése, a stressz és konfliktuskezelő készség növelése.

Milyen esetekben ajánlott? Pszichoszomatikus tünetképzés, krónikus szomatikus betegségek, önbizalomhiány, illetve krízis intervenciót követően, valamint minden olyan esetben, ahol a terapeuta indokoltnak tartja.

 

Módszerspecifikus terápia

Szimbólumterápia

Relaxációs alapokon nyugvó, a páciens saját, belső képeivel, szimbólumaival dolgozó, építő jellegű terápia. A relaxációs technikával elért módosult tudatállapot lehetővé teszi a belső világunk képek segítségével történő megismerését és megértését. A képekkel való terápiás munka fokozza a rugalmasságunkat, növeli a megküzdőképességünket, ezáltal javítja az adaptációs készségünket, valamint serkenti az öngyógyító folyamatainkat.

A terápia időben és tematikusan strukturált, így a páciens nyomon tudja követni a változás, fejlődés folyamatát.

A módszer ajánlott szorongásos problémák, pánik betegség, pszichoszomatikus tünetképzés, önbizalomhiány, önértékelési problémák, kapunyitási- kapuzárási pánik, burn-out szindróma esetén. Ezen kívül ajánlott mindazoknak, akik jobban meg szeretnék ismerni magukat, akik saját erőforrásaikat szeretnék megtalálni, kiaknázni.

Relaxáció

Mindannyiunk életében előfordul, hogy feszültnek, “stresszesnek”, nagyon idegesnek vagy egyszerűen “csak” túlterheltnek érezzük magunkat. Mindezek változatos tünetekben nyilvánulhatnak meg: alvászavar, túlérzékenység (hangokra, szagokra), váratlan indulatkitörések, szorongás, pánikrohamok vagy különböző testi tünetek (fejfájás, izomgörcsök, emésztési zavarok, vérnyomás problémák stb.).

Ha szorongunk, idegesek vagyunk, megfeszül a testünk valamennyi izma (pl. begörcsöl a nyakunk, a vállizmaink a vádlink, összeszorul a gyomrunk), rossz érzéseink támadnak (félelem, szorongás) és negatív gondolatok járnak a fejünkben. Beszűkülünk az adott problémával való foglalkozásra (szinte el sem tudunk szakadni tőle). Ilyen állapotban nem vagyunk szellemi teljesítőképességünk teljes birtokában, kreativitásunk erősen korlátozott, képtelenek vagyunk hatékonyan gondolkodni, konstruktívan problémát megoldani…

A relaxáció segít megszabadulni a testet-lelket-gondolatokat gúzsba kötő feszültségtől és segít visszanyerni a testi jóllétet, az érzelmi kiegyensúlyozottságot és a szellemi teljesítőképességet.

A relaxáció alkalmas az akut és krónikus feszültség tüneteinek csökkentésére és megszüntetésére.

Az ún. rövid relaxációs módszerek nagyon könnyen elsajátíthatók és hatékonyak az akut, vagy szituatív feszültség tüneteinek enyhítésében.

Krónikus feszültség tüneteinek enyhítésére alkalmazott relaxációs technikák (pl. autogén tréning) elsajátításával olyan eszközt kap a páciens, amivel hatékonyan tudja önállóan (terapeuta nélkül) mérsékelni a stressz tüneteit.

Az alkalmazott relaxációs technika mindig személyre szabott.

Ajánlott mindenkinek, aki hatékonyan szeretné kezelni a feszültségét, csökkenteni szeretné a stressz reakció mértékét és ezáltal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb szeretne lenni.

Andrási Zsuzsanna

Andrási Zsuzsanna – klinikai szakpszichológus