A fejlődő orvostudomány és diagnosztikai eljárások, a fokozódó egészségtudatosság eredményeképpen azt tapasztaljuk, hogy egyre több embernél üti fel a fejét szénhidrátanyagcsere-probléma, többek között inzulinrezisztencia, röviden IR.
Mit jelent az IR?
Az IR nem jelent mást, mint hogy testünk bizonyos sejtjei, szövetei „ellenállóak”, vagyis rezisztensek az inzulinnal szemben, ezért az nem képes feladatát ellátni. Az inzulin egy hormon, melyet a hasnyálmirigyben található ún. Langerhans-szigetek termelnek, és a vércukorszint szabályozásában van szerepe. Normális esetben az inzulin energiát ad, azáltal, hogy étkezés után a vérben keringő szénhidrátot (glükózt) bejuttatja a sejtekbe. A cukor a vérből a sejtekbe jut, feltöltekezünk energiával és képesek leszünk jókedvűen, hatékonyan végezni mindennapi feladatainkat.
Ha az inzulinnal szembeni ellenállás (rezisztencia) miatt a szervezet a megszokottnál kevesebb cukorhoz (glükózhoz) jut, a sejtek – tévesen, de – úgy hiszik, hogy „éheznek”. A szervezet okos, ezért igyekszik kompenzálni: több inzulint kezd el termelni (ez az állapot a hiperinzulinémia).
Az idő előrehaladtával azonban a sejtek még jobban ellenállnak az inzulinnal szemben, és egy ponton a hasnyálmirigy feladja küzdelmet, és nem megfelelő kezelés mellett akár cukorbetegség is kialakulhat.
Mi áll az IR hátterében?
Tévhit, hogy az IR csak túlsúlyos, elhízott egyéneket érinthetnek! Kutatások bizonyítják, hogy hátterében állhat krónikus stressz, rendszertelen életmód, sőt, a túl alacsony szénhidrát- és kalóriatartalmú diéták is.
Az alábbi panaszok jelentkezhetnek IR esetén
- étkezés utáni rosszullét: remegés, verejtékezés, gyengeség
- két étkezés közötti rosszullét: gyengeség, ájulás
- állandó fáradtság, gyengeség (mely nem köthető átbulizott éjszakákhoz, stresszes élethelyzethez stb.)
- gyakori és erős éhségérzet (tartalmas étkezés után akár már 1 órával)
- édesség, édes íz utáni sóvárgás
- indokolatlan feszültség és agresszivitás
- koncentrációs zavarok és feledékenység
- depresszió, alvászavar (melyeknek nem áll más magánéleti probléma, élethelyzet a hátterében)
- hormonális problémák: rendszertelen menstruáció, férfiaknál potenciazavar, hőhullámok, hölgyek esetén szőrösödés nem kívánt helyeken (pl. arcon, mellen)
- sikertelen fogyókúra, indokolatlan hízás
Kezelés
Az orvostudomány mai állása szerint helyes életmóddal nagymértékű állapotjavulás érhető el. Teljes életmód-váltásra van szükség, így fontos:
- az egyénre szabott, kiegyensúlyozott táplálkozás és az ún. szénhidrát-diéta alkalmazása,
- a rendszeres fizikai aktivitás,
- szükség esetén a gyógyszeres kezelés.
